Szólótáncfesztivál Pécsett

Színt és hangot kapott – életet nyert a baranyai tánchagyomány

A második baranyai szólótáncfesztivál célkitűzése – a két évvel ezelőtti elsőhöz hasonlóan – a megye magyar néprajzi csoportjait jellemző sokszínű tánckultúra minél mélyebb megismerése és magas szintű feldolgozása volt. Az április 5-én, Pécsett rendezett fesztivál több mint száz résztvevő színpadra lépésével méltó tiszteletadást jelentett a baranyai magyar tánchagyomány előtt.

2012 tavaszán a pécsi Néptánccal a Gyermekekért Alapítvány a komlói Pöndöly Néptánc és Hagyományőrző Egyesülettel karöltve hívta életre az I. Baranyai Szólótáncfesztivált, amely a Pécsi Kulturális Központ Szivárvány Gyermekházában talált otthonra. A siker nyomán a szervezők ismét összefogtak, hogy a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával újra emelkedett hangulatú és szakmai szempontból is mértékadó esemény megrendezésével bizonyítsák, Baranya magyar néprajzicsoportjainak kevéssé ismert tánckultúrája megérdemli a vele való gondos foglalkozást. A szólistákat felvonultató fórumkiváló alkalmat jelent e célok megvalósítására.
A résztvevő műhelyek legtehetségesebb, szólista előadói vénával megáldott és életkoruknak megfelelő ismeretekkel rendelkező táncosai mélyebb szakmai felkészülést követően álltak a közönség, a táncos és oktató kollégák, valamint a zsűri elé. A gyermek korosztályban negyvenhárom, az ifjúságiak között tizennyolc, a felnőtt mezőnyben pedig harminckilenc „versenyző” mérette meg magát. Sajnos néhány – elsősorban pécsi – művészeti iskola, táncegyüttes nem vett részt ezen a fórumon. Pedig az ő megmutatkozásuk még teljesebbé tehette volna a napot, s megerősíthette volna, hogy a baranyai táncok felkarolása a megyében valóban mindenkinek fontos. Örömmel tapasztalhattuk azonban, hogy a színpadra lépő táncosok a megyehatáron túlról,
Barcsról, Kakasdról, Tamásiból is megtisztelték a rendezvényt.
A fesztiválprogramban elsőként mindenki Baranyából választott anyagga mutatkozott be. A hosszúhetényi, kozármislenyi, magyaregregyi, zengővárkonyi, ócsárdi, ormánsági és dunafalvi táncok mellett nagy hangsúllyal jelent meg a Baranya és Tolna határán letelepített bukovinai székelyek táncos öröksége – természetesen elsősorban az e vidékről érkezett résztvevőknek köszönhetően. Rajtuk kívül a megye hagyományőrző csoportjai szintén saját falujuk táncaival jelentkeztek jelentkeztek. Így a Hosszúhetényi Hagyományőrző Egyesület gyermek és felnőtt táncosai, s a kozármislenyi Józsa Gergely Néptánc Egyesület tagjai is – utóbbiak gondosan őrizve a megye egyetlen táncos Népművészet Mesterének hagyatékát.

A II. Baranyai Szólótáncfesztivál díjazottjai a gálán (előtérben: Csokona Roland és Múth Ádám)

Baranya népművészetének sokszínűsége a produkciókat kísérő muzsika révén is megmutatkozott. A kötelező táncokhoz három zenekar szolgáltatta a talpalávalót: a Vörös Rezesbanda a hosszúhetényi, a kozármislenyi, a magyaregregyi és a zengővárkonyi táncokhoz fújta, a Tenkes Zenekar a Duna menti, ormánsági és ócsárdi összeállításokat kísérte, a Csurgó pedig a bukovinai székely produkciókhoz játszott.
A „kötelező” baranyai táncok mellett szabadon választott produkciókat is bemutattak a résztvevők – e feltétel alól a hagyományőrző táncosok természetesen felmentést kérhettek. A szabadon választott táncok a Kárpát-medence változatos kavalkádját vonultatták fel - a Rábaköztől a Felső-Tisza-vidéken át az erdélyi területekig a néptáncmozgalom sokféle „divatos” táncanyaga megjelent a színpadon.

Szebényi hagyományőrzők

A műsort háromtagú zsűri figyelte szakértő szemmel. Közülük Radák János (táncoktató, a pécsi Magura Táncegyüttes, a Hidas Néptáncegyüttes és a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége Bukovina Együttesének művészeti vezetője) a két évvel korábbi tapasztalatok birtokában értékelhette a produkciókat. Busai Zsuzsanna (táncoktató, a Népművészet Ifjú Mestere, Örökös Aranygyöngyös táncos) és Busai Norbert (táncoktató, a Népművészet Ifjú Mestere, Örökös Aranysarkantyús és Táncház Díjas táncos) pedig a messziről érkezettek elfogulatlanságával kísérhették figyelem mel a versenyzőket. Számukra a baranyai tánchagyomány többféle színe az újdonság erejével hatott, de felkészültségüket dicséri, hogy a „fehér foltot” jelentő falvak táncait is a megismert táncgyűjtések viszonylatában elemezték. Talán a legnagyobb elismerést is ebből a megközelítésből fogalmazták meg a táncosok felé, miszerint a fesztiválon bemutatott igényes, jól sikerült előadások révén „a fekete-fehér némafilmek színt és hangot kaptak – életet nyerve elevenedtek meg a színpadon”. A zsűri munkájának eredményeképpen a példaértékű produkciókat be Kozármislenyi hagyományőrzők mutató táncosok „kiváló” minősítéssel térhettek haza, s emellett számos különdíj jutalmazta az értékes, bár még nem eléggé kiforrott előadásokat.
A díjak a fesztivál tetőpontját jelentő esti gálaműsoron találtak gazdára. Az alaphangot igazi „fanfár” adta meg: nyitányként két rezesbanda fújta, egy vonós zenekar pedig húzta a Baranya szerte ismert verbunk (ugrós) dallamokat. Utánuk a baranyai falvak hagyományőrzői, Hidas, Hosszúhetény, Kozármisleny, Magyaregregy, Szebény idősebb táncosai és énekesei mutatkoztak be. A hagyomány továbbéltetésének jegyében velük együtt léptek színpadra a korábban kiváló díjat nyert táncosok, majd a frissen díjazottak szereplésével folytatódott a gála.

Magyaregregyi hagyományőrzők és az I. Baranyai Szólótáncfesztivál díjazottjai a gálán (előtérben Ökrös Kata és Bischoff Ádám)

Szereplők, zsűritagok, szervezők egyaránt örömmel nyugtázhatták, hogy a baranyai szólista seregszemle emelkedett hangulata 2014-ben sem vesztett erejéből. Már biztosnak látszik: két esztendő múltán a rezesek újra „összetrombitálhatják” majd Baranya szólótáncosait, hogy nemes versengésükkel együtt ünnepelhessenek. S talán egyszer arra is elérkezik az idő, hogy Hosszúhetény, Kozármisleny, a baranyai Duna mente vagy éppen az Ormánság táncai valamely országos fesztivál látókörébe is bekerüljenek...

Kozármislenyi hagyományőrzők

Molnár Péter
a fesztivál szervezője
fotók: Oberhofer Csenger
Köszönjük!