Kedves Barátom!
Azt mondják, "sírva vigad a magyar", de szerintem ez egyáltalán nem igaz! Talán csak esetenként, ha az élet viszontagságaitól meggyötörve, egy 'megfáradt hajnalon' meglehetősen "elázottan" kerül az ember a cigányzenekar kezei közé ... De szerintem ez nem jellemző általánosan.
Vannak kultúrák, népek, ahol a jókedv több-kevesebb anyagi kárban is megmutatkozik! És most itt nem a zenekarnak való fizetős mulatásra gondolok elsősorban! A tőlünk délre élő népek a jókedv fokozására, a "duhaj"-jókedvükben már sok-sok pohár épségét is jócskán veszélyeztetik! Az igaz, hogy nagyon jól mutat ez a dolog, igen érdekes, szórakoztató és feltűnő lehet a pohártörés látványa, de a csengő üvegdarabkák hanghatása is! És az a rátartiság, vagy valamilyen 'bőség-hangulat' is impozáns, hogy "van ám miből pazarolni", "mindent én fizetek"! Valakinek viszont söpörni kell utána. Általában az a valaki azért már nem annyira örül ennek ... Meg az esetleges feleség sem, amikor összeszámolják a férje által okozott cechet :)
A Balkánon még délebbre továbbhaladva még inkább fokozzák a dolgot. Itt következzen egy személyes élményem:
Valamikor a 80-as évek elején a pécsi Baranya Táncegyüttessel Görögországban jártam, a trákiai Komotini városkában és környékén. Akkoriban eléggé zárt világunkból jól esett az ilyen típusú kiruccanás, hiszen külföldre esetleg csak 3 évente juthatott el az ember (aki élt már akkoriban, az jól tudja miről beszélek).
A napi tengerparti fürdőzéseket és fellépéseket követően, különösen az esti vacsorák után forrósodott fel a hangulat annyira, hogy mindenki boldogan táncolt, énekelt, mulatott. Fiatalok voltunk, az ifjúságtól mindenkor elvárható és megszokott határtalan energiával és jókedvvel! A tavernában a barátaival beszélgetve ott ült egy idős görög ember. Eszegetett, iszogatott és közben érdeklődéssel figyelte a történéseket. Valamivel éjfél után, amikor a hangulat a tetőfokára hágott, felállt az asztalától és előcsoszogott a közel 90 éves idős úr - aki mint később megtudtam történetesen a görögországi fellépéssorozatunk szervezője volt - kezében 8-10 egymásra helyezett tányérral! A körben szirtakit táncolók önkéntelenül szétnyitottak, ő bement középre és éppen csak jelezve a táncmozdulatokat, félig behunyt szemmel, teljesen átszellemülten egy tányért a földhöz vágott! Pontosítanom kell! Inkább úgy fogalmaznék, hogy elegánsan táncolva könnyedén a földre ejtette az elsőt, majd a többit is, a zene ritmusára, egyenként. Ez nem volt öncélú, véletlenszerű vagy erőtlen tányértörés és pazarlás, jóval több volt annál: egy sokat megélt, idős ember mulatása és méltó hozzájárulása a fiatalok fergeteges táncához!
Megdöbbentő volt! A helybeliek is, mi is, mindenki felállt és csak őt figyelte elismerően mosolyogva! Minden jelenlévő a zenére ütemesen tapsolt neki, néhányan a görögök közül egy-egy kiáltással biztatták: - Ela! Ela! (Ez az! Hajrá! Gyerünk, gyerünk! jelentéssel) Ő pedig csak táncolt, táncolt úgy, ahogy egy igazi görög tud: büszkén, minden mozdulatában a gazdag élettapasztalattal, hamisítatlanul, megismételhetetlenül és elegánsan!
Hasonló tányértöréssel való mulatást láttam a Pyrgos együttes egyik tagjától még a 2011-es nyári Görög Táncházban a Széchenyi téren! És ugyan tányérok nélkül, de hasonló frenetikus hatással a legutóbbi, októberi táncházban is! Az történt, hogy ezúttal minden igyekezetem ellenére sem tudtam sehol "csorba" tányérokat szerezni (a jó tányérokat a feleségem nem engedte feláldozni még erre nemes célra sem).
De ez a szervezési hiányosság aztán egyáltalán nem jelenthetett akadályt az egyik beloianniszi görög táncos fiatalember számára, aki rózsák segítségével mulatott! A szólótánca közben, lassan-lassan egymás után "pergette le" a rózsaszirmokat és csak táncolt-táncolt, elmélyülten, önfeledten! Az igaz, hogy néhány szál beloianniszi rózsa bánta a dolgot (ezúton kérek elnézést tőlük), de a szemem sarkából jól láttam, hogy a táncházban lévő hölgyeknek igencsak tetszett ez a rózsás-táncos-mulatás!
Mulass velünk te is!
Gyere el a következő PÉCSI GÖRÖG TÁNCHÁZ-ba!
2012. november.16 (péntek) 19.00 óra
Zsolnay Kulturális Negyed É78-as terme
Zene: PYRGOS együttes (Beloiannisz)
Táncházavezető: Takács Katalin
Gyere el a PÉCSI GÖRÖG TÁNCHÁZ-ba és táncolj velünk te is!
Minden jót!
Antus
U.I. A görögországi tányértöréses beszámolómhoz itt van még egy fontos háttér-információ: az említett hangulatos estét követően másnap megláttam, hogy a vendéglős a pult alatt rengeteg mulatáshoz való, olcsó gipsz-tányért tart a takarékosság jegyében, hogy a kár vagy a tányérpazarlás mégse legyen olyan jelentős mértékű, de hogy a vidámsághoz kapcsolódó jó érzés méltóképpen kiteljesedhessen :))
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni